Jókora lemaradásban vannak a magyar kkv-k.
Miközben az Európai Unió AI Act szabályozásának kulcsfontosságú rendelkezései már 2025 folyamán hatályba léptek, Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája pedig 2030-ra a régiós élmezőnybe pozícionálná a hazai gazdaságot, a magyar kis- és középvállalkozások több mint fele még el sem kezdte az MI bevezetését. A szakértő szerint a magyar kkv-szektorban az AI még mindig a problémák és félelmek kontextusában kerül szóba, pedig rendszerszintű alkalmazása óriási idő- és költségmegtakarítást is jelenthet, és számos területen láthatatlanná tenné a különbséget a multik és a kisvállalkozások között.
A friss piaci adatok és a hazai szakértők tapasztalatai is azt mutatják, hogy a magyar kkv-k többsége – mintegy 57%-a – még nem integrálta az MI-t a mindennapi folyamataiba. A cégvezetők fejében még mindig él a tévhit, miszerint az AI túlságosan bonyolult, és mély IT-s jártasságot igényel. Ezzel párhuzamosan a vezetők másik nagy aggodalma a munkahelyek megszűnése, holott az MI messze nem arra hivatott, hogy elvegye a munkát, sokkal inkább a monoton, népszerűtlen feladatokat képes elvégezni az emberek helyett.
Az ingyenes szolgáltatások jelentik a nagyobb kockázatot
„A vállalkozások többsége ma ott tart, mint az internet bevezetésekor 1999-ben, csak most tízszer gyorsabb a lemaradás tempója” – véli Tóth Tamás, az AI Workshop szakértője. Hangsúlyozta, hogy a mai modern AI-rendszerek már képesek a felhasználói szándékot és érzelmeket is felismerni, így a használat teljesen átalakult: nem kódokat, hanem emberi kérdéseket kell megfogalmazni.
„A valós hatékonyságbeli különbség már ma is akkora, mint például a Trabant és az elektromos autók között” – fogalmazott. Tóth Tamás a mesterséges intelligenciával szembeni gátak közé sorolta az adatbiztonsági aggályokat is.
„A nagyobb cégeknél az adatbiztonság kérdése komoly visszatartó erő, de a modern, céges előfizetésekkel már drámai hatékonyságnövekedés érhető el, miközben az adatok a cégen belül maradnak, megfelelve az AI Act adatvédelmi előírásainak is” – hangsúlyozta a szakértő.
Tóth Tamás szerint az adatbiztonsági kockázatot sokkal inkább az jelenti, hogy a cégek kritikus tömege nem szán forrást arra, hogy professzionális AI-előfizetést biztosítson a munkatársaknak.
„Ez nemcsak a hatékonyságban jelent hátrányt, hanem azzal, hogy a céges szabályozás hiányában a dolgozók ingyenes szolgáltatásokat használnak, a céges adatok kikerülhetnek a vállalat belső hálózatából. A fizetős verziók használatával az adatok a cégen belül maradnak, és a nyelvi modell nem tanul a cég adataiból, ellentétben az ingyenes verziókkal, amelyek ezekből az adatokból profitálnak” – hívta fel a figyelmet az AI Workshop alapítója.
A megoldás a Funkcionális AI – már másnap látszik az eredmény
A Funkcionális AI filozófia alkalmazásával működő, azonnal bevezethető rendszereket, gyakorlatokat kaphatnak a kezükbe a társaságok.
„Nem túl nagy befektetéssel a kkv-k olyan képességekre tehetnek szert, mint a professzionális piackutatás, a konkurenciaelemzés vagy az ügyfél-kommunikáció optimalizálása, ami eddig csak a multiknál volt elérhető, akár több millió forintos külső tanácsadói költséggel” – magyarázza a szakértő. „Emellett az MI már a döntéstámogatásban is kulcsszerepet játszik.”
Tóth Tamás azt mondja: a bevezetésnél fontos a lépésről lépésre haladás, hiszen nagy a félelem az informatikai fejlesztésektől, és a kollégák gyakran ragaszkodnak a régi megszokott feladataikhoz. De azzal, hogy az AI-használat által a korábbi töredékére rövidülnek le egyes feladatok, ráéreznek az emberek a technológiában rejlő hatalmas előnyökre.
„Több mint 20 éve foglalkozom szoftverfejlesztéssel, a célom töretlenül az, hogy hatékonyabbá tegyem a vezetők, vállalkozók és csapatok munkáját. Ennek egyik megkerülhetetlen eszköze ma már az AI” – árulja el Tóth Tamás.
